Résztvevő művészek/Participating artists:

Rudas Klára, El-Hassan Róza, Kozári Hilda

Kurátor: / Curated by Pilinger Erzsébet
——————————————-
Please scroll down for the English version
———————————————-

Az érzékelés és érzékeltetés különböző formái, a kognitív folyamatok és a tudományos gondolkodás iránti érdeklődés közös a kiállításon résztvevő három művész munkájában.
Ám míg Kozári Hilda multiszenzorális objekteket hoz létre a legkülönbözőbb anyagokból – rézböl, filcből, gyakran illatokat is és a Braille-írás jeleit is használva -, addig Rudas Klára és El-Hassan Róza médiuma a festés és a rajz, amelyet mindkettőjüknél tudományos ábrákat, bizonyítási folyamatokat tartalmazó kötetek inspiráltak.

El-Hassan Róza munkájával kapcsolatban Páldi Lívia mindezt így foglalja össze: „A. S. Presman Elektromágneses mezők és az élet című könyve először 1970-ben jelent meg, és az elektromágneses spektrum széles területének az élő rendszerekre gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatos kutatásokat tekintette át. Megcáfolta azokat az állításokat, amelyek nem feltételeztek semmilyen kölcsönhatást, és álláspontját vándormadarakon, halakon és szúnyogokon végzett mérésekkel támasztotta alá. Az általa közzétett diagrammok (…) El-Hassan számára inspirációs forrásként szolgáltak a körülöttünk lévő láthatatlan energiamezőket és kölcsönhatásokat érzékelhető rajzok és tárgyak készítéséhez. A mező erejét a vonalak intenzív spiráljaival és sűrűségével, kivágásokkal, festéssel, sőt kisebb tárgyak hozzákapcsolásával organikus csomópontokként ragadja meg, a rizóma és az assemblage fogalmait alkalmazva. Sorozatai mint törékeny és sebezhető állapotok bensőséges leképzései, intenzív gondolkodást jelentenek konfliktus sújtotta helyzetekről, de rugalmasságról, kitartásról és ellenszegülésről is. (…) Komplex rizomatikus folyamatok vezérlik a második ciklus munkáit, amelyekben az idő múlásáról, folyásáról és az elmúlásról elmélkedik. (…) A koncentrikus körök halmaza tűnhet tó fodrozódásának vagy az áramok mágneses tereit is megidézheti. Korai munkáira reflektálva a körökről mint egy rádióadás szignáljairól írt, ahol a rajz úgy jelenik meg, mint egy antenna, amely “egy távoli helyről érkező hívást” fogad. Az absztrakcióra és annak történelmi, társadalmi és politikai kritikai hagyományára hivatkozva munkáiban fenntartja a művészet és a társadalom közötti finom dialektikus kapcsolatot.“

Rudas Klára így ír munkájáról: „Mostanában több kép- és tárgysorozaton dolgozom (…). Olyan illusztrációkat és ábrákat néztem meg, amelyek tudományos ismereteket közvetítenek a szélesebb közönség számára. Kiindulópontom két régi ismeretterjesztő könyv volt, amelyek illusztrációi látványos vizualitással mutatnak be tudományos tényeket. Mindkét könyv zűrzavaros történelmi időszakban jelent meg.
Ezek a könyvek meghökkentő vizualitásukkal mintha a tényeket szinte csodákként ábrázolnák. Mi lehetett vajon ennek az oka? Szándékos döntésről volt szó egyáltalán?
Illusztrációik olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek számomra a jelenben több szinten is érdekesek. Arról beszélnek, hogy különböző korokban, helyzetekben hogyan kezeljük a történelmi, fizikai, geopolitikai tényeket, amelyek egy megfoghatatlan, sőt néha fenyegető valóságot írnak le. Ezeket hogyan képezzük le és adjuk tovább.”

Valóságunkat – ahogy a művészt szintén inspiráló Anil Seth idegtudós Being you c. kötetében írja – elménk a vizuális, auditív és más érzékszervi információkból készített jóslatok alapján generálja, majd folyamatosan ellenőrzi és módosítja azt az érzékszervi információk frissítésével. Seth szerint elménk feltalálja számunkra így a színek, hangok, formák és érzések univerzumát, amelyen keresztül kapcsolatba lépünk a világgal és egymáshoz kapcsolódunk, sőt saját tudatunkat is így állítja elő. „Valóság“-unk – vélekedése szerint – így nem csupán konstruált, hanem illúziónak tekinthető.

Ám az emberi intelligenciáról főként a mesterséges intelligenciával kapcsolatban jelennek meg mostanában vélemények. Yann LeCun vezető fejlesztő szerint „az emberi szintű“ MI viszont csak távoli terv lehet, hisz egyelőre nem várható, hogy kifejleszthető legyen ez előbbi négy alapvető jellemzője, azaz az érvelés, és a tervezés képessége, a hosszútávú emlékezet és a fizikai világ megértése. Ez utóbbira kettőre adnak módot például Kozári Hilda a különböző érzékterületekre ható, sokszor azok együttes használatát igénylő munkái.

A kiállítás látogatható: 2024. május 9 – július 6.

Támogató: NKA
—————————————————-
Facts and Miracles – Levels of Reality through Perception and Picture

Opening: 9. May 2024, 7.pm.

Participating artists:

Klára Rudas, Róza El-Hassan, Hilda Kozári

Curated by Erzsébet Pilinger

The three artists in the exhibition share an interest in different forms of perception and picturing, cognitive processes and scientific thinking. But while Hilda Kozári creates multisensory objects from a wide variety of materials – copper, felt, often using scents and Braille-signs – Klára Rudas and Róza El-Hassan’s medium is painting and drawing, both inspired by volumes of scientific diagrams and proof processes.

Commenting on the work of Róza El-Hassan, Lívia Páldi summarises: In the center of the first cycle is the study of the interaction between electromagnetic fields and biological entities intrigued by a book El-Hassan found many years ago in a skip. A. S. Presman’s Electromagnetic Fields and Life was first published in 1970 and reviewed research on the possible effect of a broad region of electromagnetic spectrum on living systems. He contradicted statements that assumed no influence and supported it with measures conducted on migratory birds, fishes, and mosquitoes. His published diagrams, (…) have served as a source of inspiration for El-Hassan to create drawings and objects materializing the invisible power fields and interactions around us. Field strength is captured as organic knots with the intense spiraling and density of lines with cut outs, paint, even smaller objects attached applying concepts of rhizome and assemblage. Her series like intimate mapping of fragile and vulnerable conditions, intense thinking of conflict-affected situations but also of resilience, perseverance and defiance. (..) Complex rhizomatic processes drive the work of the second cycle that ponders the passing / flowing of time / passage of time and passing away. (…) The set of concentric circles may appear like ripples on a pond or evoke the magnetic fields of currents. Reflecting on her early works she wrote about circles as transmission where drawing appears as an antenna receiving “ a call from a remote place”. Referring to abstraction with its long history of social and political critique her work sustains a subtle dialectical relationship between art and society.

Klára Rudas writes about her work: “Recently I have been working on a series of images and objects (…) I have been looking at illustrations and diagrams that convey scientific knowledge to a wider audience. My starting point was two old science books, whose illustrations present scientific facts with striking visuals. Both books were published during a turbulent historical period.
With their startling visuality, these books seem to portray facts as almost miraculous. What could be the reason for this? Was it a deliberate decision at all?
Their illustrations raise questions that are interesting to me on many levels in the present. They talk about how we deal with historical, physical, geopolitical facts in different times and situations that describe an elusive, sometimes even threatening reality. How we represent and transmit them.”

Our reality, as neuroscientist Anil Seth, who also inspired the artist, writes in Being You, is generated by our minds based on predictions made from visual, auditory and other sensory information, and then constantly checked and modified by updating sensory information. According to Seth, our mind thus invents for us a universe of colours, sounds, shapes and sensations through which we interact with the world and relate to each other, and even generates our own consciousness. “Our ‘reality’, he argues, is thus not only constructed but can be seen as an illusion.

However, opinions on human intelligence have recently emerged mainly in relation to artificial intelligence. But according to lead developer Yann LeCun, “human-level” AI is a long way off, as it is not yet expected to develop the four basic features of human intelligency: reasoning, planning, long-term memory and understanding of the physical world. Hilda Kozári’s work, for example, which affects different sensory areas, often requiring their combined use, provides an example of the latter two.

The show is on view: 9. May – 6. July 2024

Supported by National Cultural Fund

https://www.facebook.com/events/2745294982304498/