Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26.

Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig,
valamint előzetes bejelentkezéssel (06209136291).

***

Moholy-Nagy László
(1895 – 1946)

Helyszín: Vintage Galéria
1053 Budapest, Magyar utca 26.

Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig,
valamint előzetes bejelentkezéssel (06209136291).

***

Moholy-Nagy László
(1895 – 1946)

Sokoldalú, a legkülönbözőbb műfajokkal kísérletező igazi avantgárd egyéniség volt, akinek legtermékenyebb alkotó periódusa a 20-as évek németországi művészetéhez kapcsolódott. Itthon megkezdett – soha be nem fejezett – jogi tanulmányai, szépirodalmi kísérletei, majd az I. világháborúban való aktív részvétele nem hatott rá olyan meghatározó erővel, mint a budapesti MA folyóirat körével kiépített kapcsolata. Elsődlegesen Nemes Lampérth József, Uitz Béla és Tihanyi Lajos portré- és tájfestészete segítette saját stílusa megteremtésében. Noha a Tanácsköztársaság művészetpolitikai küzdelmeiben nem vett részt, az 1919-es év legvégén elhagyta az országot, s előbb Bécsben, majd rövidesen, az 1920-as év legelején Berlinben telepedett le. Miközben portré- és tájrajzaiban aktivista szemlélete továbbélt, Berlinben megismerkedett a nemzetközi dadaizmus és az orosz konstruktivizmus legfontosabb irányzataival és azok képviselőivel. Baráti körébe tartozott Raoul Hausmann, Hannah Höch, El Liszickij, Ivan Punyi stb. 1922-től rendszeresen kiállított, Péri László magyar szobrásszal együtt a berlini Der Sturm galériában, és a berlini baloldali Novembergruppe-ban. 1921-től a bécsi MA munkatársa, berlini képviselője lett. A berlini hidak, transzformátorok ihletésére születtek 1921-ben dadaista jellegű “ipari tájképei”, amelyek a MA által kiadott Horizont albumban is megjelentek. 1922-től festészetében a geometrikus absztrakció egy sajátos változata – amit üveg-architektúrának nevezett – vált uralkodóvá. 1922-ben Kassák Lajossal együtt Bécsben kiadta az Új Művészek Könyvét (magyarul és németül). 1923 tavaszától Walter Gropius meghívására a weimari Bauhausban tanított mint a legfiatalabb professzor. A fémműhely művészeti vezetésén és a bevezető kurzuson kívül a Bauhausban grafikai mappák megalkotásával, az új, korszerű Bauhaus-tipográfia megtervezésével, a Bauhaus-könyvek sorozatának megszerkesztésével is foglalkozott. Ekkor születtek legharmonikusabb absztrakt festményei, fényképei, fotogramjai, “fotoplasztik”-jai, ekkor jelent meg a MA-ban a Filmváz. A nagyváros dinamikája c. filmszcenáriója, valamint a Bauhaus-sorozatban két önálló könyve: Festészet, fényképészet, film (1925) és Az anyagtól az építészetig (1929). Mire ez utóbbi megjelent, ő Gropius példáját követve 1928-ban elhagyta a Bauhaus-t, Berlinben telepedett le. Először Párizsban, a Werkbund-kiállításon, 1930-ban mutatta be Fény-tér-modulátor c. korai kinetikus szerkezetét, amely színes fényjátékot teremtett. Ennek felhasználásával született a Fekete-fehér-szürke filmjáték c. absztrakt filmje. Közben rendszeresen publikált – elsődlegesen fényképészetről – az amszterdami i 10,a kolozsvári Korunk,a budapesti Dokumentum, Munka,majd később a brnói Telehor folyóiratban. 1934-ben Amszterdamba, 1935-ben Londonba költözött, ahol gyakorlati, kereskedelmi feladatokat látott el Kepes Györggyel együtt. 1937-ben Gropius meghívására Chicagóba utazott, s véglegesen ott telepedett le, a New Bauhaus-American School of Design igazgatója lett. Miután a New Bauhaus anyagi okokból 1938-ban megszűnt, ~ 1939 februárjában megalapította saját, School of Design elnevezésű iskoláját, amely 1944-ben Institute of Design nevet és főiskolai státust nyert. ~ egészen haláláig itt tanított. 1945-ben befejezte a Látás mozgásban c. alapvetően fontos könyvét, amely több évtizedes tapasztalatát összegezi; a szöveghez elválaszthatatlanul kapcsolódik a szerző által kiválasztott képanyag. ~ művészi öröksége – elsősorban a fotóművészet terén folytatott kutatásai – egyre inkább a nemzetközi figyelem központjába került, számos kiállítás és publikáció foglalkozott velük.

Irodalom
Moholy-Nagy, S.: Moholy-Nagy Experiment in Totality,Cambridge, Mass., 1969
Weitemeier, H.: Lichtvisionen Ein Experiment von ~, Berlin, 1972
Kostelanetz, R. (Szerk.): ~, New York, 1970
Moholy, L.: Marginalien zu ~, Krefeld, 1972
Weitemeier, H.: ~, (kat. bev., Stuttgart, 1974)
Haus, A.: Moholy-Nagy Fotos und Fotogramme,München, 1978
Moholy-Nagy L.: A festéktől a fényig (összeállította: Sugár E., bevezette: Mezei J.), Bukarest, 1979
~ munkássága (életrajz: Beke L.), Budapest, 1980
Passuth K.: ~, Budapest, 1982
~ A New Vision for Chicago,Chicago, 1990 (kat.)
László Moholy-Nagy,Marseille, 1991 (kat.)
Müller, C.: TYPOFOTO Wege der Typografie zur Foto-Text-Montage bei László Moholy-Nagy, Berlin, 1994
László Moholy-Nagy: From Budapest to Berlin 1914-1923,Delaware, 1995 (kat.)
Kaplan, L.: Laszlo Moholy-Nagy Biographical Writings,London, 1995
~ 100 fotó, Kecskemét, 1995 (kat.)
Findeli, A.: Le Bauhaus de Chicago L’oeuvre pédagogique de László Moholy-Nagy,Párizs, 1995
M. Hight E.: Picturing Modernism, Moholy-Nagy and Photography in Weimar Germany,Cambridge, Mass., 1995
~ fotogramok,Budapest, 1996
Über Moholy-Nagy (Kiadja: Jäger, G. és Wessing, G.), Bielefeld, 1997.