Martin Kollar több látogatással, összesen egy évet töltött Izraelben. Tucatnyi fotós között ő volt a legfiatalabb, aki részt vett abban a projektben, amelyben a felkért művészek mindenféle megkötés nélkül, saját elképzeléseiknek megfelelően fotózhatták az országot és – több részt vevő fotográfus külön kérésére – a fal túloldalán lévő Ciszjordániát. Ez a kísérlet a 19. századi franciaországi Mission Héliographique és a 20.
Martin Kollar több látogatással, összesen egy évet töltött Izraelben. Tucatnyi fotós között ő volt a legfiatalabb, aki részt vett abban a projektben, amelyben a felkért művészek mindenféle megkötés nélkül, saját elképzeléseiknek megfelelően fotózhatták az országot és – több részt vevő fotográfus külön kérésére – a fal túloldalán lévő Ciszjordániát. Ez a kísérlet a 19. századi franciaországi Mission Héliographique és a 20. századi amerikai Farm Security Administration hagyományaihoz hasonlítható, ahol szintén cél volt, hogy a fotósok a képeikkel tárják fel egy adott terület szociális és kulturális jelenét.

Utazásaikor rendre ellenőrzéseken ment keresztül. Minden ki- és belépésnél hosszasan vizsgálták, mit hoz és mit visz magával, milyen adatok vannak a laptopján, a külső merevlemezeken, milyen anyagmaradványok találhatóak a ruháján, csomagjain. Sok engedélyre volt szüksége a fotózáshoz, ezek többségét elutasították, mert nem értették, hogy mit és miért szeretne fotózni. A tapintható feszültség és a paranoia elkísérte mindenhová. Az izraeli biztonsági intézkedésekről, a falról, kelet-európaiként leginkább a vasfüggöny juthat eszünkbe, amiről azt akarták elhitetni, hogy elválasztja a jót a rossztól és megvéd az ellenségtől.

MartinKollar_hirkep
Fotó: Martin Kollar – Tanulmányi kirándulás 2009-2011
Kollar kizárólag Izraelben fotózott, nem akarta összehasonlítani a palesztin és az izraeli területeket. Nem a jelen konfliktusaira koncentrált, nem azokat fotózta és nem is leplezett le semmi olyasmit, amit a hatóságok tetten tudnának érni. Képei nem szembesítik a jelent a múlt század történelmével, inkább megbocsájtóak. Fontosabb, hogy mi lesz, annál, ami van. Az irónia, a groteszk helyzetek sokkal inkább lepleznek le minket, mintsem bármit is számon kérnének. Ez a gyakran felszabadító erejű leleplezés szándéka szerint inkább a jövőbe mutat, tanulságot keres, hogy ezután könnyebben boldoguljunk. A képek szereplői tetszés szerint felcserélhetők, akár velünk nézőkkel is, konfliktusaik gyakran azért kellemetlenek, mert túlságosan is közel állnak hozzánk.

Fotográfiai módszerekkel semmilyen nézőpont nem igazolható, ezekkel az igazságot nem lehet kideríteni. Az emberek naponta tesznek könnyelmű kijelentéseket, mondják meg dolgokról, hogy micsodák, szüntelen megállapítják erről meg arról, hogy ez meg az. Ezek a fotók első ránézésre egy cseppet sem adják vissza a helyet, ahol készültek. Kivétel nélkül olyan képek, amiket még nem láttunk Izraelről. Azt is nehéz eldönteni, hogy milyen szervező erő áll néhány kép hátterében, és melyek csupán a hétköznapi pillanatok. A most látható képek egyike sem megrendezett, legnagyobb erejük abban van, hogy mindegyik csak a színtiszta valóság.

Barakonyi Szabolcs

A 2009-től 2012-ig tartó THIS PLACE projekt Frédéric Brenner kezdeményezésére jött létre Izraelben és Ciszjordániában, többek között Josef Koudelka, Gilles Peress, Stephen Shore, Thomas Struth és Jeff Wall részvételével.

A kiállítás kurátora:
Barakonyi Szabolcs

A kiállítás megtekinthető:
2015. szeptember 4. – október 5.