![Loading Events](https://egbyyegs5is.exactdn.com/wp-content/plugins/the-events-calendar/src/resources/images/tribe-loading.gif?strip=all&lossy=1&w=696&ssl=1)
- This event has passed.
Kerekes Gábor kiállítása az origo.hu-n
2005, January 3 @ 00:00 - 2007, December 31 @ 00:00 UTC+0
Free![Kerekes Gábor © Barta Zsolt felvétele](https://egbyyegs5is.exactdn.com/wp-content/uploads/2010/08/kerekes-gabor-kiallitasa-az-origo-hu-n.jpg?strip=all&lossy=1&ssl=1)
Kerekes Gábor (1945) autodidakta fotográfus. 30 éve fotografál. Kezdetben mint műszaki fényképész, majd hat évet mint riporter dolgozik. Az utóbbi tíz évben a “Művészet és Tudomány” kapcsolatának metaforikus megjelenítésén fáradozik. Technikai repertoárja a camera obscurától a történeti fotóeljárásokon át a nagyformátumú professzionális technikáig terjed. Balázs Béla-díjas fotóművész. Budapesten él.
“Tudomány és Művészet” avagy a “Természet Tüneményei” fotográfiákon
Kerekes Gábor (1945) autodidakta fotográfus. 30 éve fotografál. Kezdetben mint műszaki fényképész, majd hat évet mint riporter dolgozik. Az utóbbi tíz évben a “Művészet és Tudomány” kapcsolatának metaforikus megjelenítésén fáradozik. Technikai repertoárja a camera obscurától a történeti fotóeljárásokon át a nagyformátumú professzionális technikáig terjed. Balázs Béla-díjas fotóművész. Budapesten él.
“Tudomány és Művészet” avagy a “Természet Tüneményei” fotográfiákon
Munkáimmal a “Tudomány és Művészet” vagy másként, archaikusan kifejezve, a “Mesterség és Művészet” elfeledett kapcsolatát igyekszem újraötvözni. Tapasztalataim azt mutatják, hogy ezirányú törekvéseimmel nem vagyok egyedül. Tudósok, művészek, filozófusok munkáiban egyre inkább felfedezhető ennek a kapcsolatnak a hiányérzete illetve szükségszerűsége.
A tudomány és művészet módszerei különbözőek. Míg az egyik a feltétlen objektivitásra törekszik, a másiktól elválaszthatatlan a szubjektum. A kezdeti időkben az archaikus tudományok “objektivitása” mellett még párhuzamosan haladt egy erősen intuitiv vizsgálódási módszer is. A kutatott ismeretlent az alapjaiban igyekeztek megragadni. A kimondhatatlan ábrázolására saját szubjektiv szimbólumrendszert hoztak létre (alchemia, orvoslás, astrologia). A részletekkel kevésbé törődtek, a lényeget keresték, az absztrakciót, az ember teljes feloldódását a természetben, vagyis az alkémiai konjukciót.
A történelem átformálta a tudományt. Újfajta mértékrendszert dolgozott ki, egyre inkább eltávolodott a szubjektivitástól majd teljesen mellőzte azt. Ám az utóbbi évek úgy látszik e hiányt pótolni igyekeznek, az erővonalak ismét összetartanak. A tudomány mai fejlődési fokát jellemző kvantumelmélet, vagy az univerzum keletkezésére vonatkozó hipotézisek egyáltalán nem nélkülözik a “művészi” szubjektív megközelitést.
Kerekes Gábor