![Loading Events](https://egbyyegs5is.exactdn.com/wp-content/plugins/the-events-calendar/src/resources/images/tribe-loading.gif?strip=all&lossy=1&w=696&ssl=1)
- This event has passed.
Gerhes Gábor: A hazugság vizsgálata – Képvetítés/előadás
2013, March 6 @ 19:00 - 21:00 UTC+0
Free![gerhes.jpg](https://egbyyegs5is.exactdn.com/wp-content/uploads/2013/02/gerhes_0.jpg?strip=all&lossy=1&ssl=1)
A következő FFS Szerdán, március 6-án a részvevők Gerhes Gáborral vizsgálhatják a hazugságot az Artbázison. Közvetítjük is!
[…] A művészet elméleti, módszertani és gyakorlati mechanizmusaiban a
reprezentáció kritikus megközelítése és újragondolása a nyolcvanas évektől
számít döntő fontosságú kérdésnek.
[…] A modern fogyasztói kultúra tárgyai, helyei és szereplôi, a
hétköznapok szubjektív tapasztalatai, a művészi intenciók és a tudományos
módszerek együttesen teremtették meg azt a kritikai attitűdöt, amelyek már
A következő FFS Szerdán, március 6-án a részvevők Gerhes Gáborral vizsgálhatják a hazugságot az Artbázison. Közvetítjük is!
[…] A művészet elméleti, módszertani és gyakorlati mechanizmusaiban a
reprezentáció kritikus megközelítése és újragondolása a nyolcvanas évektől
számít döntő fontosságú kérdésnek.
[…] A modern fogyasztói kultúra tárgyai, helyei és szereplôi, a
hétköznapok szubjektív tapasztalatai, a művészi intenciók és a tudományos
módszerek együttesen teremtették meg azt a kritikai attitűdöt, amelyek már
nemcsak a világ dolgaira, hanem azok reprezentációira, a reprezentációk
konstruktív természetének elfogadására is hatást gyakoroltak. A
módszertani tudatosság megvalósításával az egyedi műalkotások mellett a
művészet kulturális rendszerként (Geertz) is láthatóvá vált. Az új és
megváltozott helyzet szükségszerűen hozott létre új szerepköröket és
beszédmódokat. Ebben az elsősorban narratív struktúrában a képek már
nemcsak eszközök, hanem – más médiumokhoz hasonlóan – a
kisajátítás, az átalakítás, az áthelyezés és a visszaszerzés sajátos
mûfajai, melyek politikai és poétikai dimenzióval rendelkeznek. A
vizuális és kulturális reprezentációban, a kulturális fordítás
lehetôségekkel és kihívásokkal teli világában megszűnik a kívülállás, az
egyértelműség, eltűnnek a tisztán igaz és hamis relációk, és marad a
kontextusról kontextusra változó jelentések és összefüggések hálója.
[…]
Milyen kapcsolatban lehet két vadásztrófea az érzelmekkel – és
vadásztrófeák-e egyáltalán? Honnan tudom a fekete-fehér fényképek alapján,
hogy valóban megállt-e az óra, dördült- e a lövés […], hullik-e a
gyümölcs a fáról és vörös-e a nyúl […]? Hiszen ezek “hihető”
ábrázolásához hangokra, színekre és mozgásra lenne szükség. Miért nem éles
a ház képe, amikor ehhez minden technikai eszköz adott? És miként
kerekedhet ki a tudás néhány mikroszkóp alá helyezett szigetelőszalag
csíkból, és egy könyvtárszoba üresen tátongó polcairól? Amit a szemünkkel
látunk, azt tényleg tudjuk és értjük, vagy csak elhisszük, feldereng
valami emlék, esetleg zavarunkban csak kitalálunk valamit – amit idôvel
igaznak – vélünk?
Frazon Zsófi