Szöllősi Mátyás a Helikon Kiadónál tavasszal megjelent, Fóbia című regényének bemutatóján Hamvas Endre Ádám író, egyetemi tanár beszélget a könyv szerkesztőjével, Darvasi Ferenccel és a szerzővel.

“A Fóbia főszereplője egy – a nemzetközi kutatói világban is tevékeny – fizikusnő, aki a történet folyamán az elméletek világából alászáll a hétköznapok valóságába. Egy világjárvány kibontakozásának első napjaiban rokonlátogatás céljából vidékre utazik, ahol aztán egy olyan összetett, egyszerre félelmetes és megfejtésre váró helyzetben találja magát, amely a családjáról és az önmagáról való tudását alapjaiban rengeti meg.

Szöllősi Mátyás új regényének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Mindamellett, hogy érzékeny portré egy magas intelligenciájú, de terhelt családból származó fiatal nőről, a sztereotípiákat messziről elkerülő látlelet a vidéki Magyarországról, a generációk kapcsolódásának mélyáramáról, avagy az egymásból következő – sokszor véletlenszerűnek látszó, ám mégiscsak logikus – események láncolatáról.”

„Szöllősi regénye olyan erővel ragadja meg a járvány első napjaiban megtapasztalható hangulatot, mind például Albert Camus regénye, A pestis.” (Bak Róbert / Telex.hu)

„A Fóbia a szorongás, az elhagyatottság regénye, ugyanakkor a találkozásoké és a fejlődésé is. A szerző briliánsan szövi a szálakat, összefonva a múltat és a jelent. A cselekmény olyan, akár egy pókháló, amelyről nem tudhatjuk, valójában hol kezdődik és hol végződik. Minden ok egyben okozat is, akárcsak a saját életünkben.” (Kemendy Júlia Csenge / Ambroozia.hu)

„A különféle nyilvános terekben (kórház, nyilvános wc, rendőrőrs, busz) leírt bolyongás szorongásos labirintuspoétikává alakul át: a regény metaforikus nyomozássá válik az emlékezés során, miközben a véletlenek Minótaurosz-képe minduntalan fenyegetően bukkan fel az agyunkban, és a rettenettől folyvást hátrahőkölünk. Megfejteni elsősorban önmagunkat kell, ittlétünk, jelenlétünk eleve ontológiai rejtvény.” (Csehy Zoltán / Élet és Irodalom)

Hamvas Endre Ádám (1978) a HUN-REN Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa és a SZTE SZAOK habilitált egyetemi adjunktusa. Fő kutatási területe a hermetikus irodalom és annak recepciótörténete. A témával kapcsolatban jelentek meg fordításai (Hermész Triszmegisztosz bölcsessége) és két monográfiája. A recepciótörténethez kapcsolódóan kezdte el tanulmányozni az úgynevezett okkult hagyományokat, illetve tudományokat, különösen a késő ókori, illetve a középkori mágiát. Ezek mellett foglalkozik a korai kereszténység egyes kérdéseivel és szerzőivel, Szent Ágoston néhány művét fordította is.

A szegedi egyetemen orvosi és gyógyszerészeti latin nyelvet oktat.

Darvasi Ferenc (1978, Gyoma) szerkesztő, kritikus, író

A Bárka folyóirat, a Magvető, majd a Helikon Kiadó szerkesztője. Kritika- (Határjárás, 2010), novellás- (Elválik, 2012) és beszélgetéskötete (Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról, 2015), valamint Reményi József Tamással készített életútinterjúja (Mindig volt egy szigetem, 2023) jelent meg. Sajtó alá rendezte Mándy válogatott levelezését („Szeretve tisztelt Főcsatár”, 2018). 2011-ben Király István-, 2022-ben Komlós Aladár-díjat kapott.

Szöllősi Mátyás író, fotóriporter. 2010-ben jelent meg Aktív kórterem című kötete, 2011-ben Állapotok – negyvenöt töredék című könyve. Első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet, amellyel 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Verseit és prózáját angol, horvát, lengyel, német, japán, szlovák és szerb nyelvre fordították. Fotóriporterként is dolgozik, számos portré- és dokumentarista sorozat készítője itthon és külföldön egyaránt.

https://www.facebook.com/events/1166762561096317/