Helyszín: VINTAGE GALÉRIA 1053 Budapest Magyar utca 26

Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig.

***

MUNKÁCSI Márton

[Martin Munkacsi]
fotóriporter
(Kolozsvár, 1896. május 18. – New York, 1963. július 14.)

Helyszín: VINTAGE GALÉRIA
1053 Budapest Magyar utca 26

Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig.

***

MUNKÁCSI Márton

[Martin Munkacsi]
fotóriporter
(Kolozsvár, 1896. május 18. – New York, 1963. július 14.)

Még Magyarországon fogalmazta meg teóriáját a fotóriportról: “meglátni a perc ezredrésze alatt azt, ami mellett a közömbös emberek vakon haladnak el — ez a fotóriportázs elmélete. S amit ez alatt az ezredrész alatt meglátunk: lefotografálni a perc következő ezredrésze alatt — ez a fotóriportázs gyakorlati oldala.” A weimari Németországban, az Ulsteinnél vált száguldó fotóriporterré, előképeként a majd két évtizeddel későbbi Life-magazinos szenzációhajhász, mindenhol jelen levő, mindent megörökítő közismert riporter típusnak. Ő maga is valódi huszadik századi tempóban élt és fényképezett, miközben egy viharosan változó világgal szembesült. Menekülve a fasizálódó Németországból, Amerikában olyanba vágott bele, amit addig soha nem csinált. Divatfotós lett, máig ható iskolát teremtve spontán, mozgásban lévő modelljeivel. Korabeli sajtóértékelések szerint ő “a világ legnagyobb élő fotóriportere”. Avedon, Cartier-Bresson és még sokan vallják őt így-úgy mesterükként. Legjobb korszakát a két világháború között élte, késői magyarországi és azt követő berlini éveiben, majd az Amerikában töltött első néhány esztendőben. John Esten kifejezése túlélte a fényképészt, a “Munkacsi movement”, a “Munkácsi-lendület” mára stílusjeggyé vált a fotográfiában.

Tizennyolc éves korától autodidakta újságíróként sportlapokat tudósított, verseket közölt. Megpróbálkozott a portréfényképezéssel is, rövid ideig műtermet is bérelt Budapesten. A Színházi Életnek fotózott, ahol Angelo, Gyenes János (Juan Gyenes), Willinger László mellett tanulta a szakmát. 1924-től sportfotókat csinált Az Estnek, a Pesti Naplónak, a Délibábnak, a Ma Estének és más újságoknak. Mindenütt ott volt, létrára mászott, falakon, háztetőkön tűnt fel, hogy eredeti, más által nem próbált látószögeket találjon, s mindenkit megelőzve fényképezhesse az eseményt. A 20-as évek végén a Pesti Napló Képes Mellékletében jelentek meg riportképei, Balogh Rudolf és Escher Károly mellett. 1928-1934 között Berlinben az Ullstein Lapok riportere, képei főként a Berliner Illustrierte Zeitungban jelentek meg. 1931-1934 között minden fontos fotós évkönyv közölte a képeit (Das Deutsche Lichtbild, Photographie, Modern Photography). Ekkorra sikeres, híres és az egyik legjobban fizetett fényképész lett. 1929-ben végigjárta a Közel-Keletet, 1932-ben fotografált a Graf Zeppelin Föld körüli útján. Képei arról tanúskodnak, hogy bátran alkalmazta az új fényképezés stílusjegyeit, a drámai látószögeket, kihasználta az alul- és felülnézet adta nem köznapi látványt, a hangsúlyozottan átlós szerkesztést, a fények és árnyékok feszültségteremtő erejét és kedvelte a merész formákat. 1934-től az USA-ban élt, a Harper’s Bazaar fotósa. Itt jelent meg Think while you shoot (Gondolkozz, amikor fényképezel!) c. írása. Divatfotós lett, s az addig megszokott merev stúdióképektől gyökeresen eltérő divatképeket csinált: modelljeit kivitte a szabadba, életszerű helyzetekben, mozgás közben fényképezte őket; így máig ható iskolát teremtett. Az 1940-es évek elejére érte el sikerei csúcsát, őt tartották a világ legjobban kereső riporterének. A Ladies’ Home Journal számára ekkor készítette a Hogyan él Amerika?c. híres sorozatát. Rendszeresen tartotta a kapcsolatot Magyarországgal, képei gyakran megjelentek a pesti lapokban, 1937-ben részt vett a Modern Magyar Fényképezők kiállításán, rendszeresen hazalátogatott, itthon is készített riportokat. 1943-ban szívinfarktust kapott, felgyógyulása után egyre kevesebbet fényképezett, önéletrajzi ihletésű regényt írt. Egyre inkább elszegényedett, a pálya szélére került, kisfilmeket készített a tv számára. Magányosan, szegényen és hosszú időre elfelejtve halt meg, újrafelfedezése az utóbbi évtizedben történt csak meg.

Egyéni kiállításai
1978 • Spontaneity & Style.~ • A Retrospective (kat.), International Center of Photography, New York
1979 • [Daniel Wolff-fal], New York
1985 • Photofind Gallery, Woodstock • ~ a Retrospective (kat.), Howard Greenberg Gallery
1992 • ~ 1896-1963, Pico-Bastille Galerie, Párizs • ~ Photographies 1920-1961 • Du Pictorialisme à la Photographie Contemporaine,FNAC Étoile Galerie, Párizs
1993 • A Retrospective of ~‘s Photos, Fashion Institute of Technology, New York
1996 • Munkácsi & Munkácsi,Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
2007 • Think While you Shoot International Center of Photography, New York

Művei közgyűjteményekben
International Center of Photography, New York
Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, Budapest.

Könyvei
Fool’s Apprentice,New York, 1945; Nudes,New York, 1951.

Irodalom
Palásti L.: ~ életútja,Fényképművészeti Tájékoztató, 1963/5-6.
Keér D.-Palásti L.: Fény és árnyék,Fotó, 1963
Althaus, P. F.: Glamour Portraits,Camera, 1965. november
Lohse, B.: Photo-Journalismuseum. The Legendary Twenties,Camera, 1967/4.
Osman, C.: ~, in: Creative Camera, International Year Book, 1977, London, 1976
Osman, C.: Spontaneity & Style.~: A Retrospective (kat., bev. tan., International Center of Photography, New York, 1978)
[Sz. N.]:~, Camera, 1978/11.
White, N.-Esten, J.: Style in Motion.~ Photographs of the 20s, 30s, 40s.,New York, 1979
Osman, C.: ~, Fotóművészet, 1979/2.
Járai R.: A riportfotó kialakulása,Fotó, 1982/11.
Munkácsi, J.: ~, a Retrospective (kat., bev. tan., Howard Greenberg Gallery, New York, 1985)
Horvat, F.: My Father –~. Interview with Joan Munkacsi, Photographers International, 1992/6.
Morgan, S.: ~, An Aperture Monograph,New York, 1993
Kincses K.: Munkácsi & Munkácsi,Budapest, 1996.
Gundlach-Honnef-Kaufhold: Martin Munkacsi Steidl, Göttingen 2005.

(Kincses Károly)