A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek – Nemzetközi Kerámia Stúdió szeretettel meghívja A Fehér Vera fotóművész ÖNSZKIFI című kiállítására.

Megnyitó: 2024. július 11., csütörtök 17 óra
A kiállítást megnyitja: András Tamara esztéta
A kiállítás megtekinthető: 2024. augusztus 3-ig, keddtől szombatig, 14 órától 18 óráig a Kápolna Galériában (6000 Kecskemét, Kápolna u. 13.)
ÖNSZKIFI – KÉPLÉKENY KONSTELLÁCIÓK
ANDRÁS TAMARA írása
A Fehér Vera korábbi munkáiból és új, i can light – i can dark című anyagából építkező kiállításán az életmű sajátos kivonata válik láthatóvá. A műhely mélyéről előkerített vagy a munkaasztalról „még melegében” leemelt, majd kiállított képek egy olyan konstellációjára nyerhetünk rálátást, amelyben megmutatkozik az alkotások bővülő-táguló-gazdagodó-cizellálódó univerzuma. A kép-konstellációk ugyanakkor azt is látni engedik, hogy miként viszonyul az alakulásban lévő archívumhoz az alkotó személyes mikrokozmosza, ami e műveket magából mintegy kibocsátotta. A Fehér Vera 2019-es, Fekete Éden című munkáját afféle, albumba foglalt történetként határozza meg, melynek állomásai személyes vallomások képei. Gilles Deleuze Párbeszédek című kötetében azt írja, „A legkisebb valós egység nem a szó, nem a gondolat vagy a fogalom, s nem is a jelölő, hanem az elrendeződés. Mindig az elrendeződés hozza létre a kijelentéseket.” Ha ennek nyomán az egyes képeket kijelentéseknek tekintjük (amelyekben az önfeltárás közlései, a vallomásos történetmondás vizuális kódokon keresztül válnak hozzáférhetővé), akkor nemcsak az elmúlt évek munkáit magába foglaló és újragondoló kiállítás tekinthető ilyen képlékeny konstellációnak, de az itt megnyíló képi univerzum legkisebb egységei is elrendeződések, amelyek az egymással más-más kölcsönhatásokba lépő, folyamatos változásban lévő valóságelemekből jönnek létre. Az alkotói univerzum legújabb, i can light – i can dark című (önszkifi műfaji megjelöléssel ellátott) képcsoportjának egyes darabjai ugyancsak „mikrokozmikus” konstellációknak tűnnek. A képek egy olyan, nem közvetlenül a privátszférában játszódó ön-teremtéstörténetbe avatják be szemlélőiket, amely egyfajta tudományos-fantasztikus utazás vizuális elbeszéléseként valósul meg. Élvázmodelleket, maszk-alakzatokat, lejárt dokubrom papírt újrahasznosító, tűvel-cérnával varrott fotográfiáin A Fehér Vera matematikai-geometriai összefüggésekben kifejeződő absztrakt igazságokra lel, melyek a világ benső törvényszerűségeinek tükröződései – valóságmodellek. „A kijelentést nem az alany, a megnyilatkozás alanya idézi elő; s ugyanígy, a kijelentés nem utal vissza az alanyra, a kijelentés alanyára. A kijelentés mindig egy kollektív elrendeződés terméke, mely populációkat, sokaságokat, territóriumokat, leendéseket, affektumokat, eseményeket hoz játékba bennünk és rajtunk kívül.” – folytatja Deleuze. A fehér fényfonállal, finom öltésekkel összevarrott szférák atomjai újra és újra olyan konstellációba rendeződnek, amely dimenzióugrásokon és mágikus kölcsönhatásokon keresztül teremt – bennünk és rajtunk kívül – új életet.

https://www.facebook.com/events/1486824751928401/