Ajánljuk olvasóink figyelmébe Sebestyén László “Fénytörődés” című új albumát. (Budapest. Ráday Könyvesház, 2011.) A könyv kapható az Írók Boltjában, a Mai Manó Házban és a Ráday Könyvesház üzletében.
Lankás domboldal sejlik függöny mögül a kolozsvári lakás ablakából, a budapestién átszűrődik a nappali fény, az anyag hasonló, redős szövet. Az újpesti ablak reálkocka, nélkülözve nagyobb távlatokat – talán a Munkásotthon utcában? –, a londoni függöny túloldalán ismeretlen világ tárul, Ausztria és a Rózsadomb között némi rokonság mutatkozik: virágos csendélet, gondtalan derű. Nehéz karosszék a Madách téri lakásban, éles fénysarok valahol Zalában, terített asztal Vicenzában. Kopár műanyag-asztalok várják a szezont Horvátországban, csigalépcső kanyarodik az égig a Po-zsonyi úton, motorbicikli parkol a briançon-i kapualjban. Graffiti-villamos döccen Boszniában, ice cream salon állja a hullámverést Blackpool partjainál, kecskék fejelnek Srí Lankán, kicsi támogat picit Gyimesben, Szarajevóban géppisztoly-nyomok árulkodnak a végtelen emberi természetről. A Nagymező utcában reszketnek a csészék a kávéházi asztalon, a Liszt Ferenc téren a sótartók röccennek, óbudai foghíjtelek vár a sorára, szégyellős Vénusz pirul olajfa tövében. Egykoron tisztították az ágytollat és kézzel varrták a bőrkabátot; a belterjes nápolyi-gyártásról nem beszélve: pózt áll a család a Mátyás téri műhely előtt. És a végtelen tenger darabja nyújtózik két lapon át – hol máshol, mint Angliánál –, koccannak a kanalak a Centrálban, gyerekzsivaj ömlik a Vidámparkból – de miket beszélek: még nem találták fel a hangos-fényképalbumot! Vagy mégis?
“A fény meghálálja a törődést, ha avatott művész veszi gondozásba.”
Horváth Júlia Budapest folyóirat
