A tragikus vég utólag rávetíti árnyékát az egész életre, életműre, pedig a képek másról szólnak. Életszeretetet, élni akarást tükröznek, erőt sugároznak, a teljes életet élő fiatal értelmiségi mindennapjait mutatják be.
Szigorúan rendezett albumot tart kezében az érdeklődő: kettőszáztizenhárom fekete-fehér fénykép; évszám, helyszín, a képen szereplő személyek neve, s valamennyin a költő, Radnóti Miklós. Nemrég lett volna kilencvenéves, kortársunk, mondhatjuk, mégis már negyvenöt éve halott. A tragikus vég utólag rávetíti árnyékát az egész életre, életműre, pedig a képek másról szólnak. Életszeretetet, élni akarást tükröznek, erőt sugároznak, a teljes életet élő fiatal értelmiségi mindennapjait mutatják be: családi kirándulások, sítúrák, teniszpartik, egyetemi találkozók, szerelmes együttlétek, külföldi utak, játékos baráti összejövetelek elevenednek meg a fotókon. Szenzáció a Radnóti-versek kedvelőinek és a szakmának: Több tucat még soha nem közölt fényképet nézegethet az olvasó. Új életre kelnek a versek – a tátrai kirándulás, az istenhegyi kert, párizsi emlékek és a barátok: Bálint György, Hont Ferenc, Baróti Dezső, Ortutay Gyula, Szalai Imre, Koffán Károly. Az amatőrök mellett olyan kiváló fotóművészek is fényképezték Radnótit, mint Kárász Judit, Müller Miklós, Rédner Márta, Zinner Erzsébet. Emlékké nemesedett múlt, parányi ragyogás ez az album.
