A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai blogokból
A Mai Manó Ház Blogon 2012-ben jelent meg Tőry Klára A fényképezés nagy alkotói című könyvének online változata, mely a mai napig az egyik legkeresettebb tartalom oldalunkon. Mivel blogunk egyik nem titkolt célja a fotótörténet népszerűsítése, Klárával egyeztetve most egy új sorozatot indítunk, melyben magyar fotográfusok részletes életrajzát és fontos képeit ismerhetitek meg. Mint ahogy az online könyv, ez az anyag is kizárólag a Mai Manó Ház Blogon lesz elérhető. Mai Manó nevét szélesebb körben csak az 1990-es évek végétől kezdték újra ismerni. Mint annyi más fényképészmestert a századfordulón, korunkban csak a szűkebb szakma egy része tartotta számon. Mára azonban a nevét viselő egykori műteremháza - a Mai Manó Ház, mely egyben a Magyar Fotográfusok Háza – már fogalommá vált. Világszerte kivételes ritkaságszámba megy, hogy a helyreállítási és restaurálási munkák után egyedülálló módon épségben megmaradva, régi szépségében és gazdagságában lehetett a műteremház eredeti funkcióját is megmutatva visszaállítani az épületet. Kiállítóhelyként, szakkönyvtárként és fotó-könyvesboltként a mai fotográfia szolgálatába állították a századfordulón kimondottan fényképész műterem céljára épült, három napfényműteremmel, fogadótermekkel, nyílt teraszokkal, festészeti- és retus termekkel, laboratóriumokkal ellátott, négyemeletes műteremházat, ahol a pompás díszítések minduntalan a fotográfus tevékenységére utalnak. A kívülről ötszintesnek tűnő, valójában nyolc szintből álló francia neoreneszánsz főhomlokzatú műemlék épület a századforduló ízlését tükröző műteremház szinte minden részletével a reprezentációt, a luxust és a dekorativitást szolgálta, mind-mind azt hirdette, hogy a ház építtetője és tulajdonosa igényes, jómódú és jó ízlésű polgár volt, aki remek egzisztenciát tudott teremteni a műtermi portréfotográfiából. A páratlanul változatosan kialakított homlokzatot zöld-sárga mázas Zsolnay-majolika domborművek, szobrok díszítik, a bejárat feletti ívben bájos fényképező puttó, feljebb a második emeleti terasz mellett két timpanonnal lezárt, kagylódíszes Zsolnay-féle pirogránit fülkében nőalakok bronzszobrai állnak. A harmadik emeleti két terasz közötti homlokzatot terrakotta lapokra festett, a fényképezést és a festészetet szimbolizáló allegorikus nőalakok kezében stílusosan festőpaletta, fényképezőgép, reflektor és vegyészlombik látható. A házba belépve a terrazzo padlóburkolaton a Salve felirat üdvözli a látogatót, a tágas előcsarnokot gipszstukkók, mennyezetét freskó díszíti. Az oldalfal üveg-vitrinjeiben híres emberek portréival, a legsikerültebb fotográfiákkal reklámozták a műtermet. A félemeleti galériára vezető márványlépcsőt kovácsoltvas korlát övezi, melynek kígyózó indadíszei között MM monogram utal a ház tulajdonosára. Az első emeleti iroda lábazatának tölgyfa burkolata, a második emeleti fogadóterembe vivő faragott tölgyfa lépcső, s fönt a fogadó tér betétdíszes faburkolata és négy csodás, Róth Miksa által festett ólomüveg ablaka, az óriási velencei tükör a szalonban mind a nagypolgári miliő pompás tartozékai voltak. A fogadóterem mellett volt a hatalmas, utcára néző napfényműterem, mely világítását az üvegezett zárt erkélyen és annak ferde üvegtetején át kapta. A bejövő fény erősségét és irányát két áttetsző függönyrendszerrel befolyásolták. Az épület 1996-ban kezdődött rekonstrukciója során a napfényműterem két, homlokzatra merőleges végfalán a későbbi vakolatréteg alól a portréfényképezés háttereként szolgáló freskók kerültek elő, az egyik oldalra romantikus természeti tájat, a másikra építészeti elemeket festettek, melyek ma eredeti formájukban láthatók. A harmadik emeleti és a tetőtérben elhelyezkedő műtermek is természetes világítást kaptak, ahol a retusőrök, színezők, sokszorosítók dolgoztak, mögöttük a laboratóriumok, másoló és tároló helyiségek kaptak helyet. Az emeletek között egykor laborlift működött. A földszinti üzlethelyiségek és a ház udvari részében lévő lakások bérleti díja a költséges műterem fenntartásához járult hozzá. A fotográfus és családja lakószobái az utcafront első és a teraszokkal kialakított harmadok emeletén kaptak helyet. Mai Manó halála után Aradról jött rokona, Weisz Hugó üzemeltette a műtermet, majd 1931-ben a fényképész fiától, Mai Artúrtól Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége, a Miss Arizona művésznéven szereplő Senger Mici megvásárolta az épületet, és az addig üres udvarba építették az 1944-ig működött híres Arizóna mulatót. A háború után a ház az Irodalmi Varietének, tánc- és balettiskolának adott otthont, majd stúdiószínházként, bemutatóteremként, olykor raktárként vagy irodaházként használták, évtizedeken át a Magyar Autóklub irodái is helyet kaptak az épületben. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől, s elsőként 1995-ben a félemeleti Mai Manó Galéria, majd 1999-ben az I. és II. emeleten nyílt meg benne a Magyar Fotográfusok Háza.
Hozzon létre egy fiókot
Üdvözöljük! regisztráljon egy fiókot
A jelszót email-ben küldjük el.
Jelszó visszaállítás
Jelszó visszaállítás
A jelszót email-ben küldjük el.
FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány Fotó-, és Videográfiai Archívum és Közösségi Portálja. A klikk, a kattanás, kattintás szócska a fiatalokban biztosan a számítógép egerével, az egérrel kijelölt folyamat elindításával társul, azonban az idősebb korosztály és a képpé vált fény szerelmesei számára az expozíció utáni kattanás, a blende villámgyors kinyílásának és záródásának hangját, a felvétel megszületését jelenti. És eszükbe jutott már az, hogy a klikk egy, egy úton gondolkodó csapatot is jelent? Milyen jó is valahova tartozni, egy azonos érdeklődésű és látásmódú, azonos célok felé törekvő közösséghez. (Kolta Magdolna)