A visszaszámlálás elindult a Második ingyenes Balassa Workshopra!
A Workshop Március 30.-a és Április 6.-a között lesz megrendezve Budapesten.
Régi előadóink mellé újak csatlakoztak, olyan nevek akiket boldogan, és nagyon büszkén látunk a rendezvényen!
Ahogy igértem a mostani nagyobb, szervezettebb, komplexebb lesz mint a tavalyi volt.
Valahogy úgy gondolom hogy valami vagy felfelé halad vagy zuhan! A Spanyol workshopokból is nagyon sokat tanultam, ezt kamatoztatni fogom az otthoni egy hetes fotómaratonon.
A rendszer annyiban változni fog hogy a résztvételt előzetes regisztrációhoz, és egy rövid bemutatkozáshoz kötjük. Tavaly sok üresjárat volt és idén ezt minimalizálni fogom.
Tanáraitok közt olyan nevek szerepelnek mint Mucsy Szilvia fotóművész, Lantos László Tricepsz szinházi és filmrendező, Szeklencei Tamás a Poszterfotó KFT tulajdonosa aki a nyomtatás és a képek nyomtatásra való felkészítésének mestere. Baksai József Munkácsy díjas grafikusművész, és természetesen Vékás Magdolna az archikus eljárások szakértője.
Jómagam két különleges előadással készülök, illetve gyakorlati foglalkozásokkal.
Még mindig hiszek benne hogy a tudás átadása kötelessége birtokosainak, és ennek szellemében rendezem meg újra Magyarországon ingyenesen a Balassa Workshopot.
A facebookon alakult csoportba be lehet még lépni hogy regisztrálni tudjátok magatokat az előadásokra vagy a gyakorlati foglalkozásokra.
Előadóink mellett ki kell még emelnem Takács Lacit aki ismét hatalmas segítséget nyújt hisz ő fog rendszerezni titeket, kapcsolatot tartani veletek és egyben tartani a workshopot.
Nincs más hátra mint elkezdeni a munkát! Mi ott leszünk, és a maximumot hozzuk. A többi már csak rajtatok múlik 😉
Címkék
baksaibalassaBalassa workshopfotó workshoplantosmucsyszeklenceivékásworkshopSokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….
