Ranolder utca 3…..későbbiekben Balázs Béla utca. Régi családi képeim nézegetése között akadtam rá. nem tudom ki csinálta és ki van rajta csak azt hogy ebben a házban nőttem fel. Persze én nem ilyennek láttam de nem is változott sokat. Mindig egyszerü proli negyed volt….tele lövésnyomokkal, 56 varrosodott sebeivel…nagyanyámék itt laktak mikor kitört a forradalom…vagy népfelkelés? vagy ellenforradalom???? Valamelyik jó osszátok be ahogy Markos mondaná. Nekem ennek a képnek kicsit Bresson-os világa van az erős kontrasztokkal és vignettálással…..
Ez a másik már bent a házban készült gondolom egy is műbalhé a fotózkodás kedvéért
…fura érzésem támadmiközben ezeket nézegetem….ezek az érzések miatt lettem fotós…eltünk pillanatok fagyott mementói….hallatszik a harsány kiabálás érződik a mozdulat mégsem valós.Ezek az emberek mind ismerték a családomat jobb esetben anyámat is nekem mégsincs egyéb emlékem róluk mint ezek a fotók….és ha ezek nem lennének vajon emlékezne e rájuk még valaki?
Az erdért kettes rakodónál összegyült srácok akik egy fotó kedvéért abbahagyták a fürdést középen nagyapámmal….Talán közülük még él valaki de hogy emlékezne ere a pillanatra??? azt kétlem. Nekik egy kattintás volt aztán rohantak vissza szórakozni, nekem pedig az egyetlen lehetőség hogy lássam őket….
Utakat futunk be és a végén csak pár vacak papír igazolja létezésünk valamennyi diadalát vagy bukását.Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….
