17.6 C
Budapest
Tuesday, September 17, 2024

Mai Manó kiállítások | fototv.hu

A Mai Manó Galériában (?Kis Manó?) 2014. december 12-től Varga Tamás – Képek nedves eljárással? című kiállítása tekinthető meg. Ezzel egyidőben még tart az Újat régivel (Kortárs fotók történeti eljárásokkal) és a Vissza a műterembe! tárlatok is.

Varga Tamás: Soltész István

Mai Manó Galéria: VARGA Tamás Képek nedves eljárással?

Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus

Megtekinthető:2014. december 12. ? 2015. január 11.

minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között.

Varga Tamás hadat üzenve a végletekig elgépiesedett, a hagyományos, évszázados fotográfusi tudásból igen keveset mozgósító digitális cunaminak, már egy ideje történelmi fotóeljárásokkal foglalkozik, s az utóbbi 4-5 évben kizárólag a nedves kollódiumos eljárással. Aki tudja, micsoda munka a tökéletesen megtisztított üveglapra egyenletesen felönteni az éterben oldott lőgyapotot, majd lehetőleg folt és levegőbuborék nélkül érzékenyíteni az ezüstnitrát fürdőben, s ezt követően még azon nedves állapotában elkészíteni a felvételt, az biztosan tudja értékelni Varga munkásságát. Aki azt gondolja, hogy az alkotás folyamata nem csak egy gomb megnyomásával, a digitális fájl letöltésével és képernyő előtti manipulálásából áll, az tudja értékelni, milyen bonyolult és összetett érzés az, ha egy felvételt kitalálunk, ezt hosszasan érleljük, előkészítjük a hozzá szükséges anyagokat, elvégezzük a manuális feladatokat, igénybe vesszük elődeink eszközeit, gépeit, tudását, majd csak ezek után exponálunk és nem azonnal visszanézzük a képernyőn, hanem azt az egy felvételt még előhívjuk, megszárítjuk? Tudom, nem egy trendi dolog. De muszáj mindennek azzá lenni?  Nagy anyaga gyűlt össze, amiben izgalmas portrék, csendéletek, és ebben a műfajban hazánkban egyedülállóan mamut méretű képek is találhatóak.

A Mai Manó Ház kiállítási törekvéseinek egyik fontos része, hogy megmutassa mindazokat a hagyományos eljárásokkal alkotó fotográfusokat is, akik a huszonegyedik századi látásmódjukhoz tizenkilencedik századi eljárásokat, gépeket választanak. A kettő együttes megléte ebben a kiállításban páratlan értékeket mutat fel.

Kincses Károly, a kiállítás kurátora

Több mint 10 éve foglalkozom történelmi fotóeljárásokkal, közel 5 éve kizárólag nedves kollódiumos technikával*.

2014-ben lehet ezt szimpla őrültségnek nevezni, de engem szinte kizárólag ez érdekel, az évek során számomra ez az eljárás vált a fényképkészítés természetes útjává.

Néhány centiméterestől a mamut méretig készítek lemezeket különféle hordózokra (üveg, akril, alumínium, vas).  A képméretet a kamera mérete határozza meg. A fényre érzékenyített lemez nem száradhat meg az exponálás előtt, minden esetben nedves állapotban kerül a kamerába, a felvétel után azonnal hívni és fixálni kell, ott és akkor készül a kép.

A kollódium jelenti nekem mindazt, amit fontosnak tartok, lelkesít és meg is határoz a fotográfiával kapcsolatosan: mesterségbeli tudás – az anyaggal való közvetlen kapcsolat – átgondolt, lassú, precíz munka – a nyersanyag megegyzik a végső képpel, mely egyedi és megismételhetetlen – a néző érezheti az alkotó keze nyomát – az elkészített kép, mint jelentési felület később, már nem módosítható.

* A nedves kollódiumos eljárást Gustave Le Gray kísérletei alapján Frederick Scott Archer publikálta 1851-ben. Használata csak néhány évtizedig volt általános, amikorra a szárazlemezek a legtöbb területr?l kiszorították.

Az üveg vagy fémlapot zsírtalanították, utána kollódiummal vonták be (ami alkohol, éter és lőszergyapot keveréke), melybe el?bb még halogénsókat kevertek. A lemezt egy speciális mozdulatsorral öntötték meg. A kollodizált lemezt rövid szünet után ezüstnitrát oldatban érzékenyítették. Hívás, fixálás és mosás követte a folyamatot. A megszárított lemezt rétegoldalán lakkozták, hogy megvédjék az érzékeny kollódiumréteget.

Varga Tamás

Anya és gyermeke Hilda 1902. celloidin, vizitk. Kincses Károly tulajdona

George Eastman Terem: Újat régivel

Kortárs fotók történeti eljárásokkal

Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus


Megtekinthető:2014. október 10. ? 2015. január 11.

minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között.

Szerencsére a digitális fényképezés mindent elsöprő cunamija meghagyott bizonyos területeket a fotóművészet területén, s egyre több azoknak az alkotóknak a száma, akik, elégedetlenek lévén a szoftvermérnökök által tálcán kínált képlétrehozási lehetőségekkel, visszatérnek az analóg fotóhoz, s ha már visszaléptek egyet, akkor mindjárt kettőt is, mert kipróbálták, tökéletesítik a múlt archaikus eljárásait, s dagerrotípián, antrakotípián, cianotípián, nedves kollódiumos lemezeken s egyebeken mutatják meg mai világunk őket érdeklő részét. A hihetetlenül érdekes képek mellett az eljárások rövid leírásaival is találkozhatnak majd a látogatók.

Az alkotók:Agárdi Attila ? Almásy Ivor ? Baloghné dr. Kovács Matild ? Bécsi Imre ? Brezina Zoltán ? Fedor Gabčan ? Fehér Kálmán ? Fejér Zoltán ? Gábor Béla ? Gál András ? Gyarmati József ? Keserű Krisztián ? Kiss Lajos ? Kovács Réka Rhea ? Levendovics György ? Marton Ferenc ? Mészáros Flóra ? Nagy István ? Nagy Krisztián ? Német Gabriella ? Nyíri Barbara ? Patrus Sándor ? Sarusi István ? Sebestyén László ? Seres Géza ? Simon Csilla ? Sprenc Balázs ? Szabó Endre ? Szabó Maya ? Takács Lídia ? Ujvári Sándor ? Vachter János ? Varga Tamás ? Varga Tibor ? Velican-Patrus Dóra ? Venczel Attila ? Vékás Magdolna ? Zvaló László

André Kertész Terem:Vissza a műterembe!

Mai Manó cs. és kir. udv. fényképész retrospektív kiállítása

Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus

Megtekinthető: 2014. október 10. ? 2015. január 11.

minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között.

Mai Manó 1894-től haláláig, 1917-ig használta és lakta a házat. Évente hozzávetőlegesen 3-4 ezer felvétel készült a műteremben, ez, a huszonhárom év alatt majd hatvanezer fényképet jelent. Bár csak a töredéke maradt fenn, azért ez tekintélyes életmű. Ebből válogattuk azt a háromszázat, melyet most megmutatunk. Láthatókká lesznek a tizenkilencedik század vége, huszadik eleje emberei, akik közül bármelyik lehetett volna nagyapánk, dédapánk, látjuk a másságukat, öltözéküket, azokat a pózokat, ahogy és amit üzentek akkor nekünk.

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,505RajongókTetszik
197KövetőKövetés
833FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles