Egyedülálló koreai kortárs művészeti kiállítás nyílt április 30-án a budapesti Koreai Kulturális Központban: a Nemzeti Művészeti Stúdió kilenc művészének alkotásait láthatja a közönség június 28-ig. Az kiállításhoz kapcsolódóan nemzetközi művészeti találkozóra és szakmai workshopra is sor került, melyen a kiállító művészek közül hárman tartottak bemutatkozó előadást. Elsőként Cho Sohee beszélt különlegesen könnyed, mégis mély gondolatokat ébresztő installációiról.
“Műveim könnyűek, ugyanakkor súlyosak.
Összes munkám nem csak fizikai értelemben könnyed, de rendeltetése és értéke szerint is. Elkészítésükhöz felhasználok WC papír-tekercset, papírzsebkendőt, műanyagot, fonalat. Bár néha használok nehezebb anyagokat is, például fémet és fát, az esetek többségében a legegyszerűbb, legvékonyabb és legkönnyebb mindennapi tárgyakat választom ezekből az anyagokból is. Amiért mégsem tűnnek könnyűnek a műveim a felhasznált anyagok ellenére, az az idő múlásának figyelembevételével alkalmazott “ismétlés” és “felhalmozás” módszere, amely jelentős szerepet játszik installációimban.
Úgy gondolom, hogy a létezés súlyát ironikus módon a végtelen könnyűség adja, hiszen az élet, amely mindig folyamatosan változó és megválaszolhatatlan kérdés formájában jelenik meg, maga a hullámzás végtelen folyamata.
Ezért munkám elsősorban ennek a köztes állapotnak a folyamatosságát szeretné megragadni. Ezeket a gondolatokat idézem meg olyan egész életen át tartó mindennap ismétlődő tevékenységekkel mint a wc papír gurigára való gépelés vagy hogy folyamatosan kötök egy vékony szalagot. Minden létezés mélyén ott él a halvány álom, hogy a hordozott terhek ellenére könnyed és végtelen utat járhassunk be – ezt az álmot járják körbe az én kísérleteim. ”
Cho Sohee a Doungduk Női Egyetemen végezte festészeti tanulmányait, majd a párizsi Panthéon -Sorbonne Egyetemen szerzett MA és PhD fokozatot. 1996-os első önálló kiállítását nyolc másik követte több országban, köztük Koreában, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban. 2011-ben részt vett a Bajkál tónál rendezett Nomád Alkotóházi Programban. Művei megtalálhatók a belgiumi La Roche, a dél-koreai Kortárs Nemzeti Múzeum, a Szöul Művészeti Múzeum és a Gwangju Művészeti Múzeum gyűjteményeiben.
