Fotó Piac
Börze
Kedvezménykuponok
Terjesztő szaküzletek
Fókuszban
Wagner István: Lélek és Test – Kertésztől Mapplethorpe-ig / Fényképművészeti tárlat a Szépművészeti Múzeumban, először
Amennyire természetesnek hat most ennek a kiállításnak a megnyitása, annál érthetetlenebb utólag visszatekintve, hogy miért nem találkozott már hamarabb is a 102 esztendős Szépművészeti Múzeum a 169 éves fényképezéssel. Ám a múltba tekintés helyett örüljünk most inkább a jelennek, amikor is végérvényesen megtört a jég.
Mozgás!
Az állókép sok mindenre képes. Már vagy száz éve arra is, hogy a gyorsan változó, örökké mozgó élet pillanatait is elkapja. Az egyre fejlődő technikának köszönhetően a kevésbé gyakorlott fényképész is vállalkozhat rá, hogy fotóvá merevítse a hirtelen mozdulatot. Szerzőink a mozgás ábrázolásának fortélyairól, a sport- és táncfotózásról osztják meg tapasztalataikat az olvasóval.
Takács Szabolcs: Gyorsan mozgó téma az állóképen
Mozgás a fotón. Mint a legtöbb fotós, én is egy-egy konkrét szituációban döntök úgy: talán jó volna belevinni a képbe valamiféle mozgásábrázolást. Érdemes egyszer alaposabban is átgondolni, mikor hogyan válasszuk ki az eszközeinket. Ha megpróbálom összeszedni az emlékeimet, többféle lehetőség is eszembe ötlik ezzel kapcsolatban.
Sulyok László: A színházi és a táncfotózás
„A 20. század a tánc évszázada” – mondta Maurice Béjart francia balettművész és koreográfus. S valóban, az elektronikus média terjedése, az információrobbanás, a vizuális kultúra előtérbe kerülése alapjaiban változtatta meg az emberek érzésvilágát, gondolkodását, a mozgásos kifejezési formákhoz való viszonyát. Ez alól nem képez kivételt a táncművészet sem: egyre újabb területeken való megjelenésével a tánc fogalmi határai a végletekig kitágultak. A finom mozdulatok előbb a festészet, majd a technikailag felfejlődő fotográfia művelőit is megihlették. A színházi és táncfotózás önálló műfajjá vált.
Képolvasás – képteremtés / Amit a nagyok ottfelejtenek / Szarka Klára sorozata Gáti György képeivel
Sorozatunkban már beszéltünk arról, hogy a mások számára értelmezhető – s ezért érdekes – fényképi látványt csakis tudatos módon teremthetjük meg. S nem árt, ha tisztában vagyunk a vizualitás évszázadaiban felhalmozott tudással és főként az emberi látás roppant nagy kreativitásával. Ezért aztán könnyen előfordulhat, hogy egy-egy képen éppen arra van szükségünk, hogy egyes, akár fontos részeket is lefokozzunk. Így leszünk képesek a látvány egészét felerősíteni.
Események naptára
Pályázatok
Galéria
Fotótárlat / Kerekes retrospektív; Az első fényírdák Pest-Budán
Négyszemközt
A sportfotózás technikái és taktikái / Szalmás Péter fotóriporterrel Fenyvesi Edit beszélgetett
Jó fotót csinálni nem kis feladat, különösen akkor, ha a megörökítendő téma mozgó személy vagy tárgy. A gyors mozgások főleg a sportra jellemzők, s a sportesemények számos emlékezetes s vizuálisan is izgalmas pillanatot tartogatnak. Vajon milyen nehézségeket rejt a fotózásuk? Hogyan lehet megragadni a gyors jelenségeket, kiszámítani a megfelelő pillanatot, milyen előzetes ismeretekre van szükség a jó sportfotó készítéséhez?
Technika
Sulyok László: Az expozíciós programok II.
A reklámok világában minden egyszerű, jó képet készíteni pedig gyerekjáték. A helyes expozíció beállításában ma már a legtöbb amatőr és félprofi fényképezőgép a partnerünk. A segítő kezet az ún. expozíciós (vagy más néven motívum-) programok nyújtják. Míg a belépő szintű gépek központi vezérlőtárcsáján a legjobb esetben is csupán néhányat találunk, a középkategóriás, drágább gépek akár többtucatnyi programból álló választékot is kínálnak. Némi eligazítást kívánunk nyújtani abban, melyik hogyan működik, mikor melyiket érdemes választanunk, és mire számíthatunk, ha az automatikára bízzuk a döntést saját tapasztalatunk helyett.
Takács Szabolcs: Objektívek a gyakorlatban
Korábbi számainkban részletesen foglalkoztunk az objektívekkel, megismerhettük típusaikat és főbb jellemzőiket. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is könnyedén elboldogulunk velük. Sok használat, gyakorlat szükséges ahhoz, hogy alaposan megismerjük lencsé(i)nk tulajdonságait. Ahhoz pedig még több gyakorlatra van szükség, hogy egy-egy szituációban eldöntsük, melyik objektívvel érdemes képet alkotni. Ehhez adunk néhány alapszintű gyakorlati tanácsot.
Az MTF görbe / optikai rendszerek összehasonlítása
A fotósok általában elvárják, hogy a fénykép, a „végtermék” minél élesebb, helyesen kontrasztos, minél valósághűbb legyen. Az értékeléshez a szubjektív vélemény nem adhat megfelelő támpontot, ezért a minősítéshez gyárilag elvégzett mérések eredményei szükségesek. Egy-egy ilyen vizsgálati eljárás során a fényképezőgéppel lefényképeznek egy tesztábrát, és megvizsgálják, hogy ez a filmen (vagy a digitális fényképezőgép szenzorán) mennyire valósághűen jelenik meg.
Tillai Ernő: Képelemzés, értékelés / A domináns
A fotográfia megszületését az a törekvés siettette, hogy a képzőművészet valóságutánzó illúzióival és jelképeivel szemben – az emberi szem és agy közreműködése nélkül – a valóság látványai automatikusan tükrözzék önmagukat a kamera képsíkján. A célkitűzés naiv volt, ma már senki sem vitatja, hogy a témaválasztás, a nézőpont kikeresése, a képkivágás, az objektív látószöge, a szűrők, beavatkozások, ma pedig a számítógép hihetetlen képalakító lehetőségei emberi közreműködést kívánnak. Céljuk pedig a valósághoz való viszony kifejezése és nem pusztán a látvány kopírozása, azaz automatikus képalkotás.
Fotós szemmel / Egy makrofotó története
Fejér Zoltán: Magyar találmányok, szabadalmak / Horváth Győző Staticop objektívje
Teszt
Sulyok László: A kezes bárány / Nikon D3
Míg a korábbi években a digitális harc legnagyobb ütközetei általában a megapixelek száma körül folytak, a két legnagyobb gyártó, a Canon és Nikon a „szenzorfronton” is folyamatosan megütközött egymással. A Canon évekkel korábban kétféle csapásvonalon haladt, a Nikon egészen a D3 megjelenéséig kizárólag az APS méretet favorizálta. Sajtóközleményeiben egyetlen szóval sem említették, hogy mérnökeik valami egészen mást is próbálgatnak. Így tehát derült égből villámcsapásként érkezett a hír: a Nikon ún. full frame-es fényképezőgépet készített.
Steiner Gábor: Sony Alpha DSLR-200 egy kategóriával feljebb is megállná a helyét
A digitális tükörreflexesek rajongóit az utóbbi évben igazán elkényeztette a Sony. Rövid időn belül négy kamerát mutattak be, a D-SLR-ek szegmenseit szinte teljesen lefedve. A legkisebb, az A200-as típus is jelesre vizsgázott a szolgáltatásokat, képminőséget és a százötvenezer forintos árat összevetve.
Mozaik
Buzás Balázs: A Mai Manó ház a pincétől a padlásig
Ha a fővárosi Andrássy útról lekanyarodva a Thália Színház felé vesszük az irányt, pár lépés után a Nagymező utca 20. alatt találjuk magunkat. A műemléki védettséget élvező épület homlokzatáról fotográfus puttó tekint le ránk, jelezve, hogy megérkeztünk a magyar fotográfia egyik központjához. A Foto Mozaik olvasóit Bánkuti András, a Magyar Fotográfusok Háza Kht. leköszönő ügyvezetője kalauzolta körbe Európa egyetlen fennmaradt fényképész műteremházában, a pincétől a padlásig jelentős felújítás előtt álló Mai Manó Házban.
Bajtai Lajos 1934-2008
Habik Csaba sorozata / Falra a fényképésszel!
Azok, akiknek abban a megkülönböztetett kiváltságban van részük, hogy személyesen is megnézhetik a gyűjteményemet, szinte mind megkérdezik, mikor „kattantam be”, mi adta az indítékot az ilyen mértékű elhülyüléshez? Nos hát, kérem szépen, az itt látható képek.
Wagner István: Újabb kortárs rekord Kieselbach aukcióján
Immár harmadik fotográfiai árverését tartotta május 29-én a Kieselbach Galéria. Száznegyven tételből csupán három maradt vissza, a leütések összege pedig 30 500 000 forint volt.
Wagner István: Lempertz fotóárverés magyarokkal / Viszonylagos sikerek
