Kivonat az újság tartalmából
Fotó Piac
Börze
Kedvezménykuponok
Terjesztő szaküzletek
Fókuszban
A multifunkciós eszközök a gyors működést a költséghatékonysággal ötvözik, így otthon is lehetővé teszik a kiváló minőségű nyomtatást, szkennelést és másolást.
A Stylus D88 Plus és a Stylus D78 az Epson legújabb négyszínű, általános használatú tintasugaras nyomtatói. A négy különálló patronnal gazdaságossá tehető a nyomtatás, mivel csak azt a színt kell kicserélni, amely valóban elfogyott. Az Epson DURABrite tinta mind hagyományos, mind fotópapíron nagy tartósságot biztosít, nem kenődik el, ráadásul vízálló is.
Öt magyar fotóművész a nemzetközi döntőben
Idén ötödik alkalommal hirdették meg Magyarországon a Henkel Art.Award művészeti díjat, melyet fotóművészet kategóriában írtak ki. A pályázók közül öten jutottak tovább az ősszel Bécsben rendezendő döntőbe.
Kivételesen nagy méretű, 7,6 cm-es, 230 000 pixel felbontású LCD kijelzőjének köszönhetően a MJU 730 ritkán tapasztalt kényelmet biztosít a felhasználó számára. A kijelző nagy méretéből adódóan a felvételkészítés igazán élvezetes, míg az eredményt egyszerre akár egy egész csapat megtekintheti.
Az első benyomás tartós marad – a MJU 1000 klasszikusan elegáns. A fényképezőgéppel az Olympus egy olyan új terméket hozott a piacra, amelynek jellegzetessége az elegancia és a modern képalkotó technológia kettőssége. A mutatós, időjárásálló váz kiváló minőségű, rozsdamentes acélból készül, ami a tartósság és teljesítmény félreérthetetlen érzetét kelti.
Pályázatok
Galéria
Német szakmai körök mostanában fedezik fel újra és tárják a szélesebb nyilvánosság elé a külföldön világhírűvé vált magyar fotográfus munkásságát. A hamburgi Deichtorhallen visszatekintő kiállítása után november 6-ig a berlini Martin Gropius Bau termeiben vendégeskedik Munkácsi Márton (1896-1963) háromszázötvennél is több fotója – amelyekből háromszáz eredeti papírkép -, majd New Yorkban az International Center of Photography lesz a bemutató újabb állomása. A vándortárlat nemzetközi jelentőségét tovább fokozza az a szomorú tény, hogy halála után hagyatékát leánya – Joan Munkácsi – több amerikai múzeumnak is felajánlotta, de azoknak akkor ajándékként sem kellett, így nagy része veszendőbe ment, képei és negatívjai szétszóródtak a szélrózsa minden irányába.
Kiállításról kiállításra
Négyszemközt
Lóránt Attila fest, rajzol, reklámfilmeket rendez, könyvet ír, fényképez, és mindeközben alapítványt is vezet. Sokirányú tevékenysége nem a helykeresésből, hanem a világot látni és láttatni akaró ember következetességéből adódik. Célja az eltűnőfélben lévő kultúrák értékeinek megőrzése, mégpedig a fotográfia segítségével. Legújabb expedíciója Dél-Amerikába, az Amazonas partvidékére vezetett. A képeiből elkészült albumhoz – magyar szerzőéhez először – nevét adta a National Geographic.
Sorozatunkban arra keressük a választ, hogyan készülnek a jó képek. Hogyan lesz az ötletből fotográfia? Sőt: hogyan születik meg az ötlet maga? Mennyi szerencse, munka, tanulás, milyen felszerelés, technikai háttér szükséges ahhoz, hogy a tehetséggel megáldott ember készíthessen egy jó fotót? Faggatjuk a fotográfust, és rövid életrajzban adunk róla is egy pillanatfelvételt, elemezzük a művet magát, s dokumentáljuk a technikai paramétereket. Ezúttal Keleti Éva titkát firtattuk. Mivel az interjú alanya és készítője immár évtizedek óta ismerik egymást, az olvasó elnézését kérve, tegeződnek a beszélgetés közben.
Vincze Lilla a magyar zenei élet egyik kiemelkedő egyénisége, a Napoleon Boulevard együttes énekesnőjeként számos elismerést tudhat magáénak. Amellett, hogy zeneszalonjában a jövő zenei tehetségeit tanítja igen odaadóan és hatékonyan, a fotózás élménye és maga a kész mű is képes elvarázsolni. Az énekesnő utazásai vagy éppen a hétköznapok során sem hagyja ki a lencsevégre kívánkozó alkalmakat.
Digitális világ
Korábbi számunkban már bemutattuk napjaink talán legismertebb képfeldolgozó programjának sajátosságait. A következőkben a Photoshop alapbeállításait vesszük sorra, a menürendszer által kínált lehetőségek alapján haladva.
Technika
Mindenkinek, aki azzal a szándékkal, hogy egy szép képet készítsen, szeretettel nyúl a fényképezőgéphez, ismernie kell az élesség és életlenség okozta hatásokat, a bennük rejlő képalkotási lehetőségeket.
Az előzőekben sorra vettük a megvilágítás szempontjait és eszközeit, itt az idő, hogy a végeredményre is vessünk néhány pillantást. A cikkben szereplő felvételek kivétel nélkül műtermi körülmények között, a fényformáló eszközök hol kisebb, hol nagyobb arzenálját kihasználva születtek. Némi kreativitás természetesen éppúgy szükséges volt hozzájuk.
Korábbi írásainkban felsorolt alapszolgáltatásokon túl számos egyéb nyalánkságot is kínálhatnak a fényképezőgépek, melyek hasznossága minden esetben saját fényképezési szokásunktól függ. Érdemes utánajárni a különböző vázak által kínált lehetőségeknek, mert a rugalmasságot illető eltérések mind a mai napig szép számmal akadnak. Sokan azt hiszik, a programautomata mód, karöltve a többmezős autofókusszal, csodákra képes. Ám a csoportos AF nem mindig találja el egy modell szempilláját, és az automata program sem a háromszög világítást. Ha a hangulatra vadászunk, bizony jól jön a manuális mód.
Bár a fotózás egész évben mozgásigényes tevékenység, legtöbben mégis nyáron indulnak útnak, hogy új országokat, tájakat fedezzenek fel és örökítsenek meg fényképen. Ehhez pedig olyan táskákra van szükség, melyekben az érzékeny és drága felszerelések még erősebb külső behatás esetén is biztonságban vannak. A Foto Mozaik ezért feltérképezte a hazai kínálatot, s ebből ajánlunk Olvasóink figyelmébe néhány valóban figyelemre méltó darabot.
A “pozitív esztétika”-ként ajánlott alkotástechnikai elemzés – Émile Tainmont elgondolása – szerint a képek (festmények) szerkezeti elemei között – a formák után – a legfontosabbak a valőrök (valeur). A festők és műkritikusok rendszeresen használják is ezt a kifejezést. A fotográfiában – elsősorban a fekete-fehér képekre vonatkoztatva – viszont a “tónus” kifejezést használjuk inkább. A szakirodalom mindkét esetben – legyen az valőr vagy tónus – sokkal jobban kedveli az “árnyalat” terminust.
Teszt
Míg a Canon EOS 300D néhány évvel ezelőtti megjelenése valódi szenzációnak számított – hiszen az alacsonyabb árkategóriában digitális tükörreflexes fényképezőgép akkor még nem létezett -, az idei Photokina előtt a gyártók sorra jelentik be D-SLR kameráikat. Azt már megszoktuk, hogy a régi, “igazi” fotótechnikai cégek mellett korábban teljesen más profilú vállalatok is meglovagolták a digitális kompakt kamerák piacát, és most elérkezett az idő, hogy a digitális tükörreflexesek között is megjelenjenek olyan termékek, melyek korábbi nagy hifis cégek üzemeiből kerültek ki.
Mozaik
Szarka Klára: Manipulálás, jogtiprás régen és ma / Tisztelik-e a fényképet? Nem.
Nem vigasztalásképpen mondom, de régebben sem tiszteltük. Sem a szerzői jogokat, sem a kép mint (mű)alkotás integritását. Bonyolult okai lehetnek ennek a csaknem másfél százada elvadult állapotnak, s a fényképek igényes készítői szerencsétlenségére az internetes, digitális korszakban egyelőre nem sok javulás látható. Ugyanakkor a világháló s az új képalkotási és használati formák a hitelesség és jogkövetés terén haladást is jelenthetnek.
A 80-as 90-es évek fordulója történelmi léptékű változásokkal járt együtt gyakorlatilag az egész világon, hiszen sorra omlottak össze a kelet-európai kommunista rendszerek, majd ’91-ben maga a Szovjetunió is. A kétpólusúnak mondott világ a hidegháború végével egypólusúvá válik.